Navigáció

fino data services logo

Tudástár · E-számla

A négysarkú modell az e-számla-cserében – technikai magyarázat

A négysarkú modell azt írja le, hogyan jut el egy e-számla a Peppol-hálózaton a feladótól a címzettig anélkül, hogy a két félnek közvetlen technikai kapcsolatra lenne szüksége egymással. Szoftverszolgáltatóként ez az alapja annak, hogy az e-számlával kapcsolatos technikai döntéseket meghozza a saját termékében. A cikkben bemutatjuk a négy sarkot, az AS4 átviteli protokollt, az SML és SMP címtárszolgáltatásokat, valamint a tanúsítványok szerepét.

Mi a négysarkú modell?

A négysarkú modell az az architektúra, amely szerint a Peppol-hálózat az elektronikus dokumentumokat cseréli. Négy szereplőből áll, amelyeket a Peppol szóhasználata négy saroknak nevez.

A modell lényege, hogy az első és a negyedik sarok soha nem kommunikál közvetlenül egymással. A hálózat interoperabilitásának köszönhetően minden érintett Access Point képes kommunikálni egymással, külön egyeztetésre nincs szükség. Aki egyszer csatlakozott, ezzel a hálózat bármely más résztvevőjét eléri, anélkül hogy minden partnerhez külön interfészt kellene építenie.

A négysarkú modell
  1. Feladó

    Ez az a vállalat, amely a számlát kiállítja. Egy szolgáltató szoftverében ez a végügyfél, aki kimenő számlát hoz létre.

  2. A feladó Access Pointja

    Átveszi a számlákat és más üzleti dokumentumokat, ellenőrzi őket, és továbbítja a hálózatba.

  3. A címzett Access Pointja

    Fogadja a dokumentumot a hálózatból, és átadja a címzettnek.

  4. Címzett

    Ez az a vállalat, amely a számlát megkapja és tovább feldolgozza. Általában ez a fogadó szoftverrendszer (könyvelés vagy dokumentumkezelő rendszer, DMS).

Az Access Pointok előnyei

Az Access Point több olyan funkciót biztosít a szoftverszolgáltatóknak, amelyeket egyébként maguknak kellene kiépíteniük és karbantartaniuk.

Szabványosított hozzáférés a hálózathoz: az Access Point egyszer kapcsolja össze a saját szoftvert a Peppol-hálózattal, és kifelé egységes protokollt és egységes formátumokat használ, függetlenül attól, milyen szoftver áll mögötte.

Validálás küldés előtt: az Access Point a kimenő dokumentumokat a vonatkozó szabályok, például az EN 16931 és a formátumelőírások alapján ellenőrzi. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a címzett elutasítja a számlákat.

Interoperabilitás a közös szabványon keresztül: a feladó és a címzett olyan formátumban cserél dokumentumot, amelyet mindkét fél fel tud dolgozni. Európában ez többnyire az EN 16931-en alapul, más régiókban saját szabványok szerint.

Biztonságos átvitel kézbesítési igazolással: a titkosított és aláírt átvitelt teljes egészében az Access Point végzi, a fogadó Access Pointnak történő kézbesítésről szóló nyugtával együtt. A Message Level Status (MLS) révén ezen felül azt is igazolja, hogy a dokumentum elérte a címzett fogadó rendszerét, nem csak az Access Pointot.

Az, hogy egy szolgáltató ezeket a funkciókat saját tanúsított Access Pointon keresztül maga biztosítja, vagy egy meglévő szolgáltatótól veszi igénybe, a megvalósítás egyik központi döntése.

AS4, az Access Pointok közötti átvitel protokollja

A feladó Access Pointja és a címzett Access Pointja közötti átvitel AS4-en keresztül történik. Az AS4 az ebMS 3.0 szabványon alapuló üzenetküldési protokoll, amelyet egy saját Peppol-profil rögzít.

Az AS4 három olyan tulajdonságot biztosít, amely a számlacserében fontos:

Titkosított átvitel: az üzenet titkosítva kerül továbbításra, így a tartalom útközben védett.

Aláírt üzenet: az üzenetet aláírják, így ellenőrizhető a származása és sértetlensége.

Kézbesítési igazolás: a fogadást aláírt nyugta igazolja, így a feladó igazolást kap arról, hogy a számlát kézbesítették a címzett Access Pointjának. Megjegyzés: azt, hogy a végső címzett a számlát elfogadja, ez a nyugta nem igazolja, erre szükség esetén külön visszajelzés szolgál.

Szoftverszolgáltatók esetében az AS4 teljes egészében az Access Pointban fut. Aki a csatlakozást szolgáltatón keresztül veszi igénybe, magával a protokollal nem kerül kapcsolatba, és helyette egy magasabb szintű interfésszel dolgozik.

SML és SMP: így található meg a címzett

Mielőtt egy Access Point kézbesíthetne egy számlát, tudnia kell, hová. Ezt a feladatot két címtárszolgáltatás látja el, a Service Metadata Locator (SML) és a Service Metadata Publisher (SMP).

A hálózat minden résztvevője egyedi Peppol-résztvevőazonosítóval rendelkezik. Ez egy sémából és egy értékből áll, például egy közösségi adószámból vagy egy másik nyilvántartott azonosítóból.

Az SML egy központi, DNS-re épülő szolgáltatás. Megválaszolja azt a kérdést, hogy melyik SMP felelős egy adott résztvevőazonosítóért, és így a hálózat címjegyzékeként működik.

Az SMP a résztvevő metaadatait tartalmazza. Tájékoztat arról, hogy a résztvevő elérhető-e, milyen dokumentumtípusokat és folyamatokat támogat, és melyik Access Pointon keresztül csatlakozik.

Együttesen a folyamat három lépésben zajlik. A feladó Access Pointja az SML-en keresztül lekérdezi a címzett illetékes SMP-jét. Az SMP-től megkapja a támogatott formátumokat és a fogadó Access Point technikai címét. Csak ezután küldi el a dokumentumot AS4-en keresztül erre a címre.

Ezt a keresési folyamatot a szoftverszolgáltatók aktívan is használhatják, hogy küldés előtt ellenőrizzék, elérhető-e egy címzett a Peppolon, és milyen formátumokat fogad. Saját csatlakozás nélkül ez a Peppol-azonosító keresővel közvetlenül kipróbálható, amely bejelentkezés nélkül elvégzi ezt a lekérdezést.

Tanúsítványok és a bizalmi modell

Ahhoz, hogy az Access Pointok a hálózatban megbízhassanak egymásban, a Peppol saját tanúsítványinfrastruktúrával, úgynevezett nyilvános kulcsú infrastruktúrával (Public Key Infrastructure, PKI) dolgozik.

Minden Access Point kap egy tanúsítványt, amely a hálózat ellenőrzött résztvevőjeként azonosítja. Ezt a tanúsítványt az AS4-en keresztüli átvitelnél és az SMP-bejegyzéseknél használják.

A tanúsítvány biztosítja, hogy a fogadó Access Point felismerje, valóban engedélyezett résztvevőtől származik-e egy beérkező üzenet. Így zárt bizalmi hálózat jön létre, amelyben csak tanúsított Access Pointok cserélnek dokumentumokat.

A nem megfelelő szolgáltatók kizárhatók a hálózatból. Ez a tanúsítványuk visszavonásához vezet, és az átvitel többé nem lehetséges.

Saját tanúsítvánnyal rendelkező saját tanúsított Access Pointhoz OpenPeppol-tagság és a megfelelőség igazolása szükséges. Az üzemeltető ebben az esetben a szolgáltató (Service Provider), vagyis a tanúsított OpenPeppol-szerep feladatait látja el, beleértve a tanúsítványok és a technikai megfelelőség folyamatos karbantartását.

Mit jelent a négysarkú modell a szoftverszolgáltatók számára

A modellből az e-számlát a termékükbe beépítő szoftverszolgáltatók számára egyértelmű feladatmegosztás következik. A saját termék létrehozza és feldolgozza az e-számlákat, és elérhetővé teszi őket a végügyfél számára, a hálózati oldalt pedig az Access Point végzi. Ezt a szolgáltató maga is üzemeltetheti, vagy egy meglévő Access Pointon keresztül veheti igénybe.

A hálózati oldalon a négysarkú modell az egyes építőelemeket egységes folyamattá kapcsolja össze. A feladó és a címzett csak a saját Access Pointjához kapcsolódik, az AS4 továbbítja a dokumentumot a kettő között, az SML és az SMP tisztázza, hová és milyen formátumban kell mennie, a tanúsítványok pedig biztosítják, hogy mindkét fél ellenőrzött résztvevőben bízhasson.

Így egyetlen csatlakozás elegendő ahhoz, hogy a hálózat bármely más résztvevőjét elérje. Aki ismeri ezt a folyamatot, célzottabban tervezheti meg a saját megvalósítását, és gyorsabban azonosíthatja a csere során fellépő hibákat.

Gyakori kérdések

A klasszikus négysarkú modellben a feladó és a címzett az Access Pointjaikon keresztül cserél számlákat. Az ötsarkú modellben egy ötödik sarok is belép, többnyire egy adó- vagy adatszolgáltatási hatóság, amely megkapja a tranzakciós adatokat. Ezt a modellt a folyamatos tranzakciós ellenőrzések keretében előírt adatszolgáltatási kötelezettségekhez használják, és hasonló formában egyes országokban már bevezették. Európai keretek között a ViDA digitális adatszolgáltatási követelményeivel (Digital Reporting Requirements) nőhet a jelentősége. A konkrét kialakítás országonként eltér.

A közvetlen kapcsolat azt jelentené, hogy minden vállalatnak minden üzleti partnerével külön technikai kapcsolatot és formátumegyeztetést kellene fenntartania. Sok partner esetén ez gyorsan átláthatatlanná és nehezen karbantarthatóvá válik. A négysarkú modellben ehelyett minden fél csak egyszer kapcsolódik a saját Access Pointjához, és a két Access Point végzi egymás között a szabványosított cserét. Így egy résztvevő egyetlen csatlakozással a hálózat bármely más résztvevőjét eléri, anélkül hogy minden partnerrel külön kapcsolatot építene ki.

A feladó Access Pointja az SML címtárszolgáltatáson keresztül lekérdezi a címzett illetékes SMP-jét. Az SMP megadja, hogy a résztvevő regisztrálva van-e, milyen dokumentumtípusokat támogat, és melyik Access Pointon keresztül érhető el. Ugyanez a lekérdezés küldés előtt is használható arra, hogy programozottan ellenőrizzék egy címzett elérhetőségét és támogatott formátumait.

További olvasnivalók

Mi az a Peppol BIS Billing 3.0?
E-számla

Mi az a Peppol BIS Billing 3.0?

A Peppol BIS Billing 3.0 az OpenPeppol specifikációja a számlákra és a jóváírásokra a Peppol-hálózaton. Az EN 16931 európai szabvány alkalmazási specifikációja (CIUS). Minden BIS Billing 3.

Az e-számla validálása és az ellenőrzési jelentés helyes értelmezése
E-számla

Az e-számla validálása és az ellenőrzési jelentés helyes értelmezése

Ha a szoftveréből küldött e-számlát elutasítják, csapatának az ellenőrzési jelentés alapján kell kiderítenie, melyik mező váltotta ki az üzenetet, és ki tudja azt kijavítani.

E-számlázás Belgiumban
Adatlap

E-számlázás Belgiumban

Belgiumban 2026. január 1. óta a B2B-szektorban egyszerre kötelező a strukturált e-számla küldése és befogadása, a vállalkozás mérete szerinti lépcsőzetesség nélkül.

Szeretne többet megtudni a Peppolról?

Beszéljen közvetlenül a termékeink mögött álló csapatokkal. Pitch deck és felesleges értékesítési folyamatok nélkül.

Kapcsolatfelvétel