Tudástár · E-számlázás
E-számlák ellenőrzése és a validációs jelentés helyes értelmezése
Ha a szoftveréből küldött e-számlát elutasítják, csapatának a validációs jelentésből kell kiderítenie, hogy melyik mező váltotta ki a hibaüzenetet, és kinek a feladata a javítás.
Megmutatjuk, hogyan kell értelmezni a validációs jelentést, és hogy milyen pontokon kell beépülnie a folyamatnak az Ön szoftverébe.
Mi kerül ellenőrzésre az e-számlák validálásakor?
A számlaellenőrző egymás után három szabályrendszer alapján vizsgálja meg az e-számlát, és minden eltérést rögzít a validációs jelentésben.
A szintaxis XML-sémája
Az EN 16931 szerinti e-számla két szintaxis egyikében érkezik: UBL vagy UN/CEFACT CII formátumban. Az összes elterjedt alkalmazott formátumspecifikáció erre a két szintaxisra épül, beleértve az XRechnung, a ZUGFeRD és a Peppol BIS Billing 3.0 rendszereket.
A szintaxis XML-sémája határozza meg a megengedett elemeket, azok sorrendjét és az alkalmazott adattípusokat.
A sémahibák nem rendelkeznek szabályazonosítóval. Az XML-elemző saját kódokkal jelzi ezeket, például a cvc-complex-type.2.4.a kóddal, ha egy elem nem a séma által elvárt helyen szerepel.
ZUGFeRD esetén a CII-fájl a PDF-be van beágyazva. A számlaellenőrző az XML-részt vizsgálja. Ha ez eltér a vizuális képtől, a Német Szövetségi Pénzügyminisztérium kötelező e-számla bevezetéséről szóló 2025. október 15-i körlevele alapján a strukturált XML-adatrész a mérvadó.
Az EN 16931 üzleti szabályai
Az üzleti szabályok a logikai hibákat vizsgálják az e-számla tartalmában, így például a kötelező mezők kitöltöttségét és az összegek helyességét. A Európai Szabványosítási Bizottság (CEN) ezeket a szabályokat Schematron-fájlokként teszi közzé a GitHubon, külön szabálykészletet biztosítva az UBL és a CII szintaxishoz.
A szabályazonosító előtagja jelzi a vizsgálat típusát. A BR és egy szám kombinációja a kötelező mezőket és azok előfordulási számát ellenőrzi, a BR-CO a számításokat és a mezők közötti összefüggéseket vizsgálja, a BR-CL a kódlistákat ellenőrzi, a BR-DEC pedig az összegek tizedesjegyeinek számára vonatkozik. Az olyan szabályok, mint a BR-S, BR-AE vagy BR-IC az egyes áfakategóriákra vonatkozó adatokat vizsgálják.
A CEN-fájlok ezen felül szintaxisspecifikus szabályokat is tartalmaznak. Az UBL-CR előtagú szabályok például figyelmeztetést adnak, ha egy UBL-fájl olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem tartoznak az EN 16931 adatmodelljéhez.
Az XRechnung és a Peppol BIS Billing 3.0 szabályai
Az XRechnung és a Peppol BIS Billing 3.0 az EN 16931 alkalmazási specifikációi, szakszóval CIUS (Core Invoice Usage Specification). Kötelező mezőket írnak elő, és saját szabályokkal egészítik ki az EN 16931-et. Új adatmezőket egy CIUS nem vezethet be.
Az XRechnung szabályai BR-DE előtaggal kezdődnek, és az IT-szabványok koordinációs hivatalától (Koordinierungsstelle für IT-Standards, KoSIT) származnak. A Peppol BIS Billing 3.0 PEPPOL-EN16931 és PEPPOL-COMMON előtagú szabályokkal, valamint országspecifikus szabályokkal egészíti ki ezeket.
A BT-24-ben szereplő specifikációazonosító határozza meg, melyik alkalmazási specifikáció vonatkozik a fájlra. A KoSIT-számlaellenőrző ezen azonosító alapján választja ki a megfelelő ellenőrzési típust. Egy hibás vagy elavult azonosító miatt a rendszer eltérő szabályok szerint vizsgálhatja meg vagy akár el is utasíthatja a fájlt.
Amit a számlaellenőrző nem vizsgál
A számlaellenőrző nem ismer fel olyan hibákat, hogy az alkalmazott adókulcs megfelel-e az adott terméknek vagy szolgáltatásnak, illetve hogy a teljesítés megnevezése kielégítő-e.
A Német Szövetségi Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján az összes kötelező áfaadatnak szerepelnie kell az e-számla strukturált részében. Nem elegendő egy puszta hivatkozás a teljesítés leírását tartalmazó mellékletre. A BT-153 mezőben szereplő, „lásd a mellékletben” típusú tételelnevezés mégis átmehet a validáción, mert egyetlen szabály sem értékeli a mező tartalmát.
A KoSIT és a Forum elektronische Rechnung Deutschland (FeRD) közzétett egy táblázatot, amely a német áfatörvény szerinti kötelező adatokhoz hozzárendeli a megfelelő BT-mezőket. Ezzel a táblázattal meghatározható, hogy a szoftvernek melyik kötelező adatokat kell saját ésszerűségi ellenőrzésekkel biztosítania.
A validációs jelentés felépítése
A validációs jelentés minden bejegyzése általában négy adatot tartalmaz.
Szabályazonosító
A szabályazonosító, például a BR-CO-15 vagy a BR-DE-2, az adott szabályrendszer dokumentációjában szereplő szabályra utal.
Súlyossági szint
A validáció során minden üzenet hibaként vagy figyelmeztetésként kerül megjelölésre. A Peppol szabályai szerint a hibák fatal elnevezést kapnak. Egy önálló figyelmeztetés általában nem vezet a számla elutasításához. A négyes számlaellenőrző rendszerek tájékoztató jellegű megjegyzéseket is biztosítanak, amelyek valójában a tiszta megvalósítást segítő ajánlások, és nem befolyásolják a vizsgálat eredményét. A jelentés végén a KoSIT számlaellenőrző javaslatot tesz a dokumentum elfogadására vagy elutasítására.
A Peppol az új szabályokat gyakran először figyelmeztetésként vezeti be, majd egy későbbi kiadásban hibává minősíti át. A 3.0.21-es verzióval például a PEPPOL-COMMON-R052 és PEPPOL-COMMON-R053 szabályok figyelmeztetésből hibává váltak, ahogyan az a Peppol BIS Billing 3.0 kiadási megjegyzéseiben szerepel.
Helymeghatározás
Az érintett mezők helyét az XML-ben az úgynevezett XPath-kifejezés adja meg. Ugyanaz a BT-szám eltérő helyen található az UBL és a CII szintaxisban. A számla áfával növelt végösszege (BT-112) UBL esetén a cac:LegalMonetaryTotal alatti cbc:TaxInclusiveAmount elemben van, CII esetén pedig a ram:SpecifiedTradeSettlementHeaderMonetarySummation alatti ram:GrandTotalAmount elemben szerepel.
Több mezőt összehasonlító szabályoknál a megadott hely gyakran egy fölérendelt elemre mutat. Ilyenkor a vizsgálatot kiváltó pontos értéket a hibaüzenet szövege alapján lehet azonosítani.
Üzenetszöveg
Az üzenetszöveg leírja a szabályt, és többnyire megnevezi az érintett BT-számokat. A BR-CO-15 üzenet például azt mondja ki, hogy az áfával növelt számlaösszegnek (BT-112) meg kell egyeznie az áfa nélküli számlaösszeg (BT-109) és az áfaösszeg (BT-110) összegével.
A 3.0.21-es verzió óta a Peppol-szabályok szövegei a szabályazonosítóval kezdődnek.
A validációs jelentések kiértékelése helyes sorrendben
Egy hosszú validációs jelentés gyakran számos különböző okra vezethető vissza.
-
Sémahibák javítása
Amíg a fájl nem felel meg a sémának, az üzleti szabályok eredményei kevéssé informatívak, vagy teljesen hiányoznak. Ezért először az exportban lévő sémahibákat javítsa ki, majd validálja újra a fájlt.
-
Bejegyzések csoportosítása szabályazonosító szerint
Egy leképezési hiba minden számlatételben előfordulhat. Egy 40 tételes számla ilyenkor 40 bejegyzést hoz létre ugyanarra a szabályra, amelyek egyetlen okra vezethetők vissza. Ezért a jelentést szabályazonosítók szerint értékelje ki.
-
Egymásból következő hibák felismerése
Egy hiányzó elem egyszerre több szabályt is megsérthet. Ha hiányzik az áfa részletezése (BG-23), a számlaellenőrző például a BR-CO-18-at és ezen felül az érintett áfakategória szabályait, például a BR-S-01-et is jelzi. Először a kiváltó okot kell megszüntetni, majd a teljes ellenőrzést újra lefuttatni, mielőtt a megmaradt üzeneteket egyesével elkezdené feldolgozni.
-
Saját adatmodell elérése a BT-szám segítségével
A BT-szám köti össze a validációs jelentést az Ön szoftverével. Érdemes minden BT-számhoz nyilvántartani a megfelelő adatbázis-mező, a felületi űrlapmező és a felelősségi kör leképezését. A felelősségi kör határozza meg, hogy a hibát a saját fejlesztői csapatnak kell-e javítania, vagy az ügyfélnek, például hiányzó törzsadatok esetén.
-
Figyelmeztetések kiértékelése és dokumentálása
Minden figyelmeztetésnél dönteni kell a hiba elhárításáról vagy tudomásulvételéről, a döntést pedig rögzíteni kell. Új verzióknál érdemes ellenőrizni, hogy egy korábban elfogadott figyelmeztetés nem lett -e átminősítve hibává.
Tipikus hibaokok szabálycsoportonként
Gyakran már a szabálycsoport is megmutatja, hogy szoftvere melyik pontján kell a javítást elvégezni.
Szabályazonosító nélküli sémahibák
Az ok az exportban lévő elemsorrend, névtér vagy hibás adattípus. A javítás az exportfunkcióban történik, egyszer, minden ügyfél számára.
BR és egy szám
Az ok egy olyan kötelező mező, amely nincs leképezve, vagy üres a törzsadatokban. A javítás a leképezésben vagy a felület kötelező mezőjénél történik.
BR-CO és BR-DEC
Az ok az összegekben, a kerekítésben, a bizonylatszintű engedményekben és felárakban rejlik. A javítás a számlakészítés számítási logikájában történik.
BR-CL
A hibát elavult vagy egyedi kód okozza, például a mértékegységeknél vagy az országoknál. A javítás a szoftverében lévő kódlistáknál történik.
BR-S, BR-AE, BR-IC és további kategóriák
Az áfakategória, az adókulcs és a mentesség oka nem illik össze. A javítás az adólogikában és a cikktörzsadatoknál történik.
UBL-CR
Az export az EN 16931 adatmodelljén kívüli UBL-elemeket tartalmaz. A javítás az exportfunkcióban történik.
BR-DE
Hiányoznak az eladó elérhetőségi adatai, a fizetési adatok vagy a vevői hivatkozás. A javítás többnyire ügyfelei törzsadatainál történik.
PEPPOL-EN16931 és PEPPOL-COMMON
Hiányzik az elektronikus cím, vagy egy azonosító formátuma hibás. A javítás a törzsadatoknál és a Peppol-azonosítók kezelésénél történik.
Hiányzó vevői hivatkozás XRechnungnál (BR-DE-15)
A BR-DE-15 szabály a vevői hivatkozás (BT-10) hiányát jelzi. Közigazgatási szerveknek kiállított számláknál ez a mező tartalmazza az intézmény útvonal-azonosítóját (Leitweg-ID). B2B számláknál a Német Szövetségi Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint az adójogi megfelelőséghez egy helyettesítő karakter is elegendő (például egy kötőjel „-”), ha a számlabefogadó nem ad meg saját azonosítót. A szoftverben így a B2B számláknál célszerű egy alapértelmezett helyettesítő értéket felkínálni, amelyet az ügyfél szükség esetén felülírhat.
Kerekítési eltérések az áfánál (BR-S-09)
A BR-S-09 szabály a normál adókulcsú kategória áfaösszegét az adóalap és az adókulcs szorzatával veti össze. Ha szoftvere tételenként kerekíti az áfát, majd összeadja az összegeket, az összeg eltérhet ettől. Sok tétel esetén az eltérés nagyobb lehet, mint a szabály által megengedett tűréshatár. Ezért az adóösszeget kategóriánként az adóalapból és az adókulcsból számítsa ki, ahogy a szabály előírja.
Számlaellenőrző funkció beépítése az Ön szoftverébe
A validációs folyamatnak öt ponton kell megjelennie a szoftverben és a fejlesztési ciklusban.
Kibocsátás előtt
A szoftvernek közvetlenül a létrehozás után érvényesítenie kell minden e-számlát, és hiba esetén le kell állítania a küldést. A felhasználók számára a szabályazonosítók és az XML-útvonalak nem hordoznak érdemi információt. Az általuk javítható hibáknál érdemes közvetlenül az érintett űrlapmezőnél megjeleníteni egyértelmű útmutatást. Például a hiányzó telefonszámra figyelmeztető BR-DE-6 szabály helyett célszerű ezt a szöveget megjeleníteni: „Kérjük, adja meg a kapcsolattartó telefonszámát”.
A leképezési vagy számítási logikából eredő hibákat az ügyfél nem tudja javítani. Az ilyen problémákról célszerű belső értesítést küldeni a fejlesztőcsapatnak.
Befogadáskor
A beérkező e-számlákat is ellenőrizni kell, az eredményt pedig megjeleníteni a dokumentációban. Az eredeti fájlt változatlanul kell tárolni, a validációs jelentést pedig külön dokumentumként érdemes mellé helyezni. A Német Szövetségi Pénzügyminisztérium előírása szerint az e-számla strukturált részét eredeti formájában, sértetlenül kell megőrizni.
Ha egy bejövő számla hibákat tartalmaz, ügyfele helyesbített számlát kérhet a kiállítótól. Szoftvere támogathatja ezt a lépést, például egy előre összeállított, a validációs jelentést tartalmazó megkereséssel a kiállító felé.
Automatizált tesztek során
Hozzon létre egy tesztszámla-gyűjteményt, amely lefedi a szoftver számlatípusait és kódjait – például a 380-as kódot a számlára és a 384-es kódot a helyesbítő számlára. A gyűjteményben szerepeltesse az ügyfelei által használt összes áfakategóriát, a kedvezményeket és a felárakat, valamint a szoftver által előállított valamennyi szintaxist. Szándékosan hibás fájlokat is vegyen fel, és ellenőrizze, hogy a számlaellenőrző elutasítja-e őket.
A KoSIT-számlaellenőrző egy nyílt forráskódú, parancssori program, amely könnyen beilleszthető a fordítási folyamatba. A KoSIT emellett mintaszámlákat tartalmazó tesztcsomagot is biztosít, amely kiváló kiindulópont a saját gyűjtemény összeállításához.
A szabályrendszerek minden frissítése után
A szabályrendszerek új verziószám nélkül is változnak. A KoSIT az XRechnung 3.0.2-höz rendszeresen tesz közzé hibajavításokat tartalmazó csomagokat, legutóbb a 2026. augusztus 31-i változatban. Az XRechnung 3.0 legalább 2027. július 31-ig hatályban marad.
Az XRechnung 4.0 specifikáció előzetes verziója 2026. szeptember 15-én jelent meg. Kifejezetten nem éles használatra szánták, hanem korai áttekintést ad az új és módosított funkciókról. A végleges verzió várhatóan 2027 tavaszán jelenik meg a technikai komponensekkel együtt.
Az OpenPeppol rendszeresen tesz közzé új kiadásokat a Peppol BIS Billing 3.0-hoz, az elmúlt években mindig májusban és novemberben. A 3.0.21-es verzió 2026. május 20-án jelent meg, és 2026. augusztus 17. óta kötelező.
Minden verzióváltáshoz célszerű fix időpontot kijelölni a tesztkészlet új szabályok szerinti ellenőrzésére. A validációs jelentésekben érdemes rögzíteni a számlaellenőrző és a szabályrendszer pontos verzióját. Ez biztosítja az eredmények visszakövethetőségét a szabályok későbbi módosulása esetén is. Az XRechnung 4.0 átállás idején a tesztkörnyezetben célszerűvé válik mindkét verzió párhuzamos ellenőrzésének biztosítása.
Validációs jelentések ügyfeleken átívelő értékelése
Sok ügyfelet kiszolgáló szoftvereknél érdemes a validációs jelentéseket központilag, teljes ügyfélkörre kiterjedően elemezni. Ha ugyanaz a szabályazonosító váratlanul több ügyfélnél is megjelenik, a hiba oka valószínűleg a leképezésben vagy egy új szabályrendszerben keresendő. Ha a hiba csak egyetlen ügyfelet érint, a probléma valószínűleg a törzsadatokban gyökerezik.
Validáció az InvoiceRails segítségével
Az ebben az cikkben ismertetett lépések mindegyike saját fejlesztésben is megvalósítható. Az egyszeri fejlesztési ráfordítás még kezelhető, a folyamatos karbantartás viszont már jelentős terhet jelent. A szabályrendszerek, kódlisták és ellenőrzési beállítások ugyanis évente többször frissülnek, a változásokat pedig minden alkalommal át kell vezetni a teszteken, a kiküldési logikán és a kiadási terven.
A validáció, a kibocsátás és a szabályrendszerek karbantartása ezért átadható egy tanúsított Peppol-hozzáférési pont szolgáltatónak is, mint az InvoiceRails.
E-számla ellenőrző egyedi lekérdezésekhez
Az InvoiceRails ingyenes e-számla ellenőrzője regisztráció nélkül ellenőrzi az UBL és CII formátumú XML-fájlokat, valamint a hibrid PDF-számlákat. A rendszer automatikusan felismeri a szintaxist, a verziót és a profilokat, beleértve az XRechnung, Peppol BIS Billing 3.0, ZUGFeRD, Factur-X és egyéb EN 16931 profilokat. Ezt követően érvényesíti a fájlt az XML-sémával, valamint a felismert profil Schematron- és üzleti szabályai szerint. A validációs jelentést PDF formátumban töltheti le, vagy hivatkozás segítségével megoszthatja, például amikor az ügyfélszolgálat egy visszautasított számláról egyeztet az ügyféllel.
InvoiceRails API az Ön saját szoftverében
Az InvoiceRails a fino data services OpenPeppol által tanúsított Peppol-hozzáférési pontja. Szoftvere a REST API-n keresztül csatlakozik az InvoiceRailshez, így tetszőleges számú ügyfél számára biztosít e-számla-kibocsátást és -befogadást, igény szerint akár white-label formában is.
Az API dedikált végpontként kínálja a validációt, szintén automatikus profilfelismeréssel. Szoftvere így közvetlenül a kiállítás után ellenőrizheti az e-számlákat. A válaszban szereplő minden üzenet tartalmazza a szabályazonosítót, a súlyossági szintet, az üzenet szövegét és az útvonalat XPath formában. A szoftver a számlával együtt eltárolja a validációs azonosítót, az eredményt pedig legalább 90 napig bármikor újra lekérheti.
Az InvoiceRails a Peppol-hálózaton keresztül küldött minden fájlt ellenőriz, külön hívás nélkül is. A szoftverben ugyanakkor előzetesen ellenőrizni kell, hogy a címzett mely formátumokat képes befogadni.
Az InvoiceRails a beérkező e-számlákat is ellenőrzi, és az eredeti fájlt a beolvasott számlaadatokkal együtt átadja a szoftverének. A kézbesítési állapot változásairól webhook küld értesítést.
Továbbra is az Ön szoftverének feladata marad a saját adatmodell mezőinek leképezése, a felhasználói felületen megjelenő közérthető útmutatások biztosítása, valamint a kötelező adatok alaki és tartalmi ellenőrzése minden olyan esetben, amelyre nem terjed ki a szabályrendszer.